Internet - értékrend

Internet  -  Értékrend  -  Divatos tévképzetek

Pontosan az ellenkezőjét kaptam annak, amit vártam! Amikor elhangzott, hogy egy év távlatában e területen nem történt értékelhető változás, kissé csalódtam, hiszen a világ leggyorsabban prosperáló, változó, alakuló, megújuló területéről beszélünk. Az előadás legelső mondata lerántott a kívülállóság kényelmes nézőpontjából és a statisztikai tömeg részesévé tett…tudom ez nem éppen hízelgő. Ám néhány gondolat után revideáltam nézeteimet és felsorakoztam az egyetértők közé. Egy idézet segített vissza, amely Ollé tanár úrtól hangzott el (milyen véletlen)  éppen egy éve: „vagyis kevesek túlzó véleményét felnagyítva beszélnek sokak arról, ami végül rátelepszik a köztudatra”   Pontosan ennek estem én is áldozatul, amikor úgy gondoltam, hogy az internettel kapcsolatosan sokszor egy nap „kihagyás” is behozhatatlan hátrányokat generál, illetve követhetetlen változásokat eredményez.

Szóval pontos megfogalmazásban, a kultúra tekintetében nem változott érdemben ez a terület. De hát ez igazán érthető, hiszen minden ilyen folyamat hosszú időt igényel. Castells az egyes társadalmakat az individum és a közösség közös „termékeként” tekinti, amelyben az individualizmus kultúráját alapvetően a piac által diktált fogyasztói viselkedés és a hálózatba kapcsolt egyének között létrejött új társulási formák jelentik. (Castells 2007.) Így volt ez az emberiség történetének kezdetétől napjainkig, legfeljebb az „új vírus elterjedésének sebessége sokszorozódott meg” az új és újabb technológiák segítsége által. Minden alapvetően új áramlat „világvége” víziókat is eredményezett pl. az írás megjelenése, amely egyes filozófusok szerint idővel egyenesen az emberiség elcsökevényesedését jelenti (Szókratész); vagy a „legújabb, kultúrát pusztító dögvész”, az internet esetében.

Az internetnél egyébként egyfelől a „puszta” használatot kell vizsgálni, amely természetesen időbe telik. Másfelől a hálózat, kapcsolatok, információ és tartalommegosztás tekintetében az is időbe telik, amíg valaki tartalommegosztóvá válik, ez is a kultúra egyik kérdése.

Tipikus téveszme az IKT-val kapcsolatosan, hogy a technika kibővíti, megváltoztatja, és alapvetően tönkreteszi a korábbi kommunikációs formákat. Azonban a technika akkor szükséges, hogyha nem egy ember és/vagy nem azonos idő jellemzi a helyzetet. Ez pedig értelemszerűen új kommunikációs formák, lehetőségek, eszközök meglétét szükségelteti. Ekkor pedig az előző állítással ellenkezőleg, a technika éppen a személyesség felé viszi vissza a kommunikációs helyzetet, hiszen  pl. a telefon se személyteleníti el, csak a technika segítségével bizonyos problémákat sikerül megoldani. Ilyen lehetőség pl. a különböző oktatási helyzetekben is lehetséges.

Az internettel kapcsolatos téves előfeltevéseket dönt romba, cáfol meg a Csepeli – Prazsák féle felmérés., amelyben az internet és kultúra viszonyát is vizsgálták.

Fontos megállapítása a felmérésnek, hogy használók és internet nem használók alapértékei ugyanazok: család, szeretet, békesség, jólét, boldogság. Igaz, hogy  a haza, pénz: az internetet használóknál nem annyira fontos, abszolút előtérbe kerül a szerelem, amely a használók között sokkal fontosabb értékű. Ugyanakkor a megrögzült tévképzetek, pl., hogy az internetet használóknak sokkal kevésbé fontos a család, megdőlni látszik.

Tanulságos megállapításokat tartalmaz az internettel kapcsolatos attitüd is. Az emberek döntő többsége úgy gondolja, hogy az internet nem szakítja szét a kapcsolatokat, nem idegenít el, de a többiekről azt gondolja, hogy úgy vélekednek.

Munkahelyi internethasználat terén utolsó helyen vagyunk – de akik ezek közül használnak napi rendszerességgel internetet, azok autonómabbak. Összefügg az autonómia a munkahelyi internethasználattal, vagy ok-okozati összefüggés van? Azért nagyobb-e az autonómia mert használhatom az internetet, vagy azért használom az internetet, mert nagyobb a munkahelyi autonómia. Több, még megválaszolatlan kérdés a témában.

1. ábramunkahelyi autonómia index

(Csepeli György - Prazsák Gergő : Társadalom az információs korban – projekt)

Nagyon érdekes a Websense által készített Web&Work tanulmány felmérése is, amelynek eredményeit tekintve a munkahelyi internethasználat más aspektusát ismerhetjük meg: az internetet a munkahelyen magáncélra felhasználó megkérdezett alkalmazottak 52%-a inkább lemondana a reggeli kávéjáról, mint a munkahelyi internet-hozzáféréséről, míg csak 44% mondana le az internet-hozzáférésről a kávé javára. A válaszadók 93%-a internet-használattal tölt valamennyi időt a munkahelyen.

Magánjellegű felhasználást tekintve, a munkahelyen internetezéssel töltött átlagos idő 12,6 óra/hét, míg a nem munkával kapcsolatos internetes oldalak böngészésével töltött idő 3,4óra/hét. A megkérdezett informatikusok azonban úgy becsülik, hogy az alkalmazottak csaknem hat (5,9) órát töltenek a nem munkával kapcsolatos oldalakon.

A megkérdezett alkalmazottak 48%-a csak munkával kapcsolatos feladatokra használja az internetet. A megkérdezettek 10%-a munkára és szórakozásra egyenlő mértékben használja az internetet.

A felkeresett nem munkával kapcsolatos honlapok, weboldalak közül a legnépszerűbbek a híroldalak, (81%), a személyes e-mail (61%), az internetes bankszolgáltatások (58%), utazással (56%) és vásárlással (52) kapcsolatos oldalak.

Nembeli különbségeket tekintve a férfiak 62%-a vallotta be, hogy munkaidő alatt nem munkával kapcsolatos oldalakat is felkeres, míg a nők kicsivel több, mint fele (54%) vallotta ezt be. A férfiak két-háromszor nagyobb valószínűséggel látogatnak sportoldalakra munkaidőben, mint a nők, és a férfiaknál háromszor nagyobb annak a valószínűsége, hogy befektetési és részvényvásárlási oldalakra látogatnak munkaidőben.

A számítógépes játékok használata a munkahelyen az alkalmazottak csak 6%-át érinti, akik úgy nyilatkoztak, hogy ilyen játékokat játszanak.

Az azonnali üzenetküldő programokat használó válaszadók 43%-a küld vagy kap csatolt fájlokat az azonnali üzenetprogram segítségével munkaidőben. 29% vallotta be, hogy az azonnali üzenetküldő programot főképpen nem munkával kapcsolatos célokra használják. A megkérdezett informatikai döntéshozók szerint a cégek majdnem kétharmada (63%-ának) nem korlátozza az azonnali üzenetküldést.

A megkérdezettek 40%-a vallotta, hogy a lemezterület 1-4%-át foglalják el nem munkával kapcsolatos fájlok. A válaszadók 39%-a 5-10% közötti lemezterületet használ nem munkával kapcsolatos fájlok tárolására. 11% pedig a teljes lemezterület 11%-át használja erre. Csak 10% állította, hogy egyik belső ügyfélszolgálati hívásuk sem érintett magáncélú anyagokat.

A felmérés óriási különbséget mutatott aközött, hogy az informatikai döntéshozók mit hisznek, mennyi időt töltenek az alkalmazottak magánjellegű internetezéssel, és amennyit az alkalmazottak bevallottak. Az informatikai döntéshozók például úgy becsülték, hogy az alkalmazottak csaknem 6 (5,9) órát töltenek hetente magánjellegű internetezéssel, de az ezt bevalló megkérdezettek állításuk szerint átlagosan csak heti 3,4 órát töltenek internetezéssel.

Mivel egyre inkább elhalványodik a szakmai és magánjellegű internethasználat közötti választóvonal, sok alkalmazott az internet segítségével végzi munkáját és magánjellegű feladatait is a munkaidő alatt, amely még nehezebbé teszi a kérdés munkaadói, munkajogi, vagy puszta etikai vizsgálatát.

2. ábraEz természetesen az internetet használók és az internetről gondolkodók tekintetében is tanulságos lehet!

Az mindenesetre tény, hogy az internet-kultúra-értékrend folyamatos változása állandó! Ennek iránya, minősége, a kulturális vonatkozása a használók és nem használók kezében egyaránt összpontosul, hiszen pontosan olyan viszony állapítható meg az ember és internet között, mint ember és kommunikáció között is...vagyis: "Nem lehet nem kommunikálni! Azzal, hogy valaki elhallgat, néma marad szintén közöl valamit...alakít az emberi kapcsolatokon, kultúrán..."-és ez már ismét egy másik szegmens.