Tanulási módszerek, technikák, szokások távoktatási környezetben

Tanulói szerep és tanulási stratégia távoktatási környezetben

Napjainkban ismételten igaz az, hogy óriási változáson megy át az iskola világa, lélektana, mind a tanár, mind a tanulók szempontjából. Bár még találkozni olyan megnyilvánulásokkal órák után, hogy:  „ma nem ők nyertek, hanem én…”  ugye milyen borzasztó ezt a „warcraft-on” kívül hallani. Az eredményesség teljesen elvesztette eddigi tartalmát. Egyáltalán a tanár-diák viszony szerepei teljes újraértelmezésen esnek át. Elsődleges, elvárt lett az egyéni-önálló aktivitás, kooperáció.

Előtérbe kerül, hogy a tanulók is az információs társadalom tagjai iskolán kívül is! Minthogyha két különböző világban élnénk, az iskola zárt, rendszerébe sokszor nem engedi beszivárogni az „élet produkálta, egyébiránt általánosan alkalmazott eszköztárat. Pl. az iskolában, mint egy színházban eltesszük, kikapcsoljuk a mobilt, csak a számítógépteremben használhatjuk a gépeket, pedig például milyen gyors és hatékony lenne egy-egy órai csoportos feladatmegoldásnál. Teljesen elkülönül az információszerzés az iskolában és azon kívül, emellett az információ szerepének megnövekedését is tapasztalhatjuk. Az osztálytermi környezetben sokkal kevesebb interakciót produkálnak, mint pl. facebookon, ahol azonnali és gyors a visszacsatolás.

Más az érték-minőség-kultúra-műveltség fogalmának megközelítése is. Az ikt eszközök alkalmazása terén az az elvárás, hogy csak azonnali, folyamatos értékes, tanulással kapcsolatos dolog kerüljön a palettára. Kettős értékítélet is felfedezhető, hiszen a könyvolvasó, könyvmoly gyerek mindenki számára példakép, teljesen rendben van, de a számítógépfüggő gyereket már abszolút mértékben elítélik. Pedig a mozgásszegény életmód, „tevékenységi beszűkülés” mindkét esetben igaz. Emellett természetesen a tanulói élet folyik a maga rettentő magától értetődő medrében, amelyben a „kinti, virtuális világ” abszolút egyeduralmat követel magának, beleszólással minden egyéb tevékenységbe. (Gondolok itt arra, hogy a gyerekek a tanárral az osztálykiránduláson is szeretnek lenni, mivel ott megismerik új oldalát is, de a másik oldalon az optimális az lenne, ha a tanár online  is megismerné a gyerekeit, oda is utánuk menne hogy tudja mit csinálnak abban a környezetben! Ebben kristályosodik ki pl. a kommunikációs szokások változásának felismerése, beépítése is a gyakorlatba.

A távoktatási környezet lehetőséget ad a tanulásmódszertan megújulására, ahol a tanulóoldali feltételek teljes átalakulása látható. Itt ismét izgalmas kérdés, hogy hogyan lehet segíteni, a tananyaggal való foglalkozásra és a tanulásra késztetni a tanulókat Távoktatási környezetben a tradicionális környezetben megszerzett és sikerrel alkalmazott tanulói kompetenciák egyáltalán nem elégségesek vagy irrelevánsak! Egyértelmű elsődlegességet élveznek a digitális írástudás eszközei, ám a klasszikus tanulói kompetenciák már eltérő hangsúllyal érvényesülnek.

Bár az egyéb kulcskompetenciák a tanuláshoz mindenképpen alapot képeznek a más jellegű, e tekintetben egyértelműen magasabb kvalifikáltságú kompetenciák hatékony alkalmazásba vételéhez nélkülözhetetlenek is: olvasás és szövegértés, szintetizálás, következtetések és ok-okozati kapcsolatok, alapvető logikai műveletek, az ismeretek bevésése és előhívása, tudásrendszer konstrukció.

Bár a tanulásmódszertan a két tanulási környezetben hagyományos és távoktatási elkülönül, ám mégis vannak elemei, amelyek megegyeznek: pl. a tanuláshoz szükséges belső feltételeknek meg kell lenniük, fizikai állapot karbantartása, lelki harmónia megteremtése, stresszkezelés. A tanulástámogatás lehetőségei a távoktatásban a szöveges helyett az eL, vagyis konkrét tanulási forgatókönyv. Elengedhetetlen az interaktivitás is.

Külön kiemelést érdemel a PLE, vagyis a személyes tanulási tér (Personal Learning Environment). Ennek pedagógiai háttere az önszabályozó tanulás, amely a távoktatási környezetben a folyamat működését teszi lehetővé, és óriási belső motivációt is feltételez, de egyben természetes tanulást is biztosít. Ez a számítógéppel segített tanulás–tanítás új modellje, és válasz a behálózott társadalom igényeire. (Ebben a hatlépésnyi távolság már igazán miniatűrré teszi a világot is!)

Fontos felvillantani a távoktatás előnyeit a tanulói szemszögből illetve a hátrányait is. Előnye lehet: saját időbeosztás, saját ütem; komplett tananyag tárolható és bármikor előhívható; aszinkron kommunikáció – mód az átgondolásra, reflexivitás; rendszeres kapcsolattartás tanárokkal, tanulótársakkal, közös feladatok; új képességek, kompetenciák; gyorskeresés a tananyagon belül; azonnali visszacsatolás, testreszabhatóság.

A hátrányait tekintve elsődleges természetesen a régi „mumus”: elszigeteltség, magányérzet. A kontakt oktatáshoz szokott tanulónak óriási probléma lehet, hogy kevés,vagy teljesen hiányzik az oktatóval való személyes kapcsolat. Akinek több évtizedes tanulmányai során mindig fogta a tanár a kezét és mutatta az utat, hogy merre lehet, szabad menni annak szintén nehéz, hogy több önállóságra és kezdeményezőkészségre van szükség.

Nem mindig biztosítható a megfelelő infrastruktúra, technikai problémák adódhatnak, ezt igazán jól modellezik a Second life alkalmazásának nehézségei, hangproblémák, szakadozó vonal, egyes elemek meg sem jelennek stb. Ugyanakkor problémás lehet a technika alkalmazásának elsajátítása is, hiszen ahhoz, hogy a távoktatásban jó színvonalon teljesíthessen a tanuló már előzetesen szinte minden ikt kompetenciával valamilyen szinten (de a legoptimálisabb minél magasabb szinten) jó lenne tisztában lenni. Ezekből adódóan a mi csoportunkban is akadnak, akiknek eszköztára és alkalmazási virtuozitása csodálattal töltenek el.

E heti feladatként került meghatározásra eg komplett tanulásmódszertani hallgatói segédlet kidolgozása a távoktatás és e-learning kurzus elvégzéséhez. Ennek végrehajtásához a következő lépéseket kellett megtenni. A hat megadott téma közül mi a 6-at választottuk: tanulási módszerek, technikák, szokások címmel. A közösen készített google prezentáció alant látható.

Bár, mint tanulási segédlet talán látványosabb és motiválóbb lett volna, ha szemléletesebb, képekkel illusztrált és színesített változatát alkotjuk meg a prezentációnak, ám az a vélemény is helytálló,  hogy a tartalom jelen esetben egyértelműen előnyt élvez. Több pont volt, amiben nem igazán egyezett a véleményünk, ám ez természetesen mindenképpen az eltérő attitüd, saját, már jól bevált tanulási módszereink eredménye. Ilyen kérdés volt rögtön az első pontban megfogalmazott: Hallgasd meg az előadást!-is. Abban nem értettünk egyet, vajon helyes-e hogyha felhívjuk a figyelmet az elmélyült és kizárólagos figyelem fenntartására eközben. Egyrészt fontos lenne a pontos megértés, összefüggések átlátása, következtetések megértése miatt. Másrészt az oktatási forma egyértelműen megvalósíthatatlanná és értelmetlenné tenné, hiszen a multitask alapeleme a távoktatásnak, tehát az előadáshoz közvetlenül küldött,  tweetek, facebook üzenetek stb. mindenképpen helyénvalóak és hatékonyak is. Már csak abból kifolyólag is, hogy az esetleges kérdések felmerülése esetén azonnalos reagálást tesz lehetővé.

Ugyanilyen dilemma elé állított bennünket a jegyzetelés kérdése is. Dolgozzunk-e közös, megosztott dokumentumban már a jegyzetelés elejétől? Véleményem szerint számomra nem lenne megfelelő ez a formája a jegyzetelésnek, mivel szeretem a gondolataimat egy logikai láncra fűzni, amelyek mellé folyamatosan kis megjegyzéseket teszek, ami továbbnavigál - több idő elteltével is - a következő gondolathoz és segít, hogy felidézzem az eredeti koncepciót. Ebben a folyamatban hátráltatna és zavarna egy kívülálló beavatkozás.

A munka végére rájöttünk, hogy nem egyfajta "orákulumként kell egyedül üdvözítő utat kijelölnünk", hanem lehetséges, már bevált, a távoktatási környezetben, konkrétan a konnektivista csoporton belül hatékonyan alkalmazott technikákat kell megfogalmaznunk, amiből minden érdeklődő a saját, jól ismert igényei, tanulási szokásai szerint tud csemegézni. Fontosnak tartottuk megfogalmazni és felhívni a figyelmet az alapvető hibalehetőségekre, amelyek figyelmen kívül hagyása esetén könnyen "beletörhet a tanuló bicskája a megkezdett faragásba"...jaj, ez már nagyon elvont. Remélem azért a tanácsaink, "segédletünk" elég gyakorlatiassá és alkalmazhatóvá sikeredett!