Elektronikus tanulási környezetek ergonómiája

Az emberközpontú műszaki kialakítás „virtualizálását”, e-learning oktatási környezetekbe alkalmazandó, igazán speciális szempontjait ismerhettük meg az előadásból. Talán már majdnem mindenki tisztában van az olyan triviális ergonómiai előírásokkal, hogy milyen széken, milyen megvilágításban, milyen szögben a monitortól és milyen ülésszögben ajánlott elhelyezkedni, hogy ne legyen az emberi anatómiára, idegrendszerre káros a munkavégzés, tanulás módja. Ám itt ezt továbbgondolva, kiegészítve, az elektronikus tanulási környezetek nézőpontjával kibővítve hallhattuk, amelyben az ergonómia kapcsolódó tudományterületei az anatómia, biomechanika, antropometria, fiziológia, pszichológia.

Egy kis mellékes, de érdekes megjegyzés az a magyarázat, amelyben a webergonómiát mint „virtuális lakberendezést” aposztrofálták. Ezen értelemben ez nem más, mint online lakberendezés. Ahogyan gondosan ügyelünk egy-egy konyha, hálószoba vagy akár nappali berendezésére, legalább ennyire érdemes odafigyelni arra, hogy harmonikusan, ergonomikusan rendezzük el például saját "online környezetünk", akár tanulási-oktatási tevékenységünk tartalmát is. Ha jól sikerült az online lakberendezés, a vendégek garantáltan jól érzik majd magukat, és többször benéznek majd weboldalunkra, ahol már teljes hatékonysággal arról „mesélhetünk” a látogatóknak, amiről akarunk. (A webergonómia tehát úgy definiálható, hogy a felhasználók képességeit figyelembe véve alakítjuk a weboldalt, kényelmes böngészést biztosítva számukra. A felhasználóbarát tervezés, megvalósítás története során mostanra olyan részterületekig is elért mint pl. webdesign, webergonómia,  közösségi médiahasználat,  keresőmarketing,  email marketing.) Tehát igazán hatékonyan a profitnövelésben való felhasználás terén is kamatoztathatók ezen ismeretek. Egy-egy lakás azonban nem csak ergonomikus kell legyen, hanem használható is. Hiszen mit ér egy jól felszerelt konyha, ha nincs benne hűtő, vagy éppen sütő?  Ezen oknál fogva kell alaposan megtervezni, átgondolni az oda beépítendő eszközök és alkalmazások sorát.

Az ergonómia általában két fő alapkomponenssel meghatározható:

• Hatékonyság – azaz egy termék megfelelő és kényelmes használata, a tervező által segítve
• Használhatóság – az eszközök és lehetőségek igazítása a felhasználók igényeihez. Kényelmes használat, amely nem rontja a pszichés állapotot és nem terheli az idegrendszert, és persze fontos a biztonság, amely megvédi a felhasználót a negatív hatásoktól.

Itt pedig az ember-gép-környezet olyan optimalizált együttműködését értjük, amelyben a maximális biztonság mellett, a maximális hatékonysággal érhetjük el célunkat (legyen az tanulói, vásárlói, oktatói, eladói vagy egyéb) a környezeti céloktól függetlenül is tökéletesen működő használhatóság alapelvével.

Ebben a folyamatban alapkövetelményként jelenik meg, hogy a kialakítás, tervezés során ajánlatos bevonni a felhasználókat, mintegy kontrollcsoportot kialakítva, kísérletezve és így megtalálni a számukra, a felhasználók számára legoptimálisabb megoldást. Nagyon fontos, hogy kinek készítjük azt az oktatóanyagot, weblapot, honlapot stb., hiszen ugyanaz a felület a különböző felhasználók számára teljesen eltérő módon jelenik meg. Nem is beszélve arról, hogy ez a hozzáállás a használat közben módosulhat is. Az előzetesen felmért használhatósági faktorok (usability factors): pl. tevékenység gyorsasága, tévesztések száma, hibajavítás lehetőségi, tanulhatóság, megjegyezhetőség és egyáltalán, a felhasználó megelégedettsége a rendszerrel alapján aztán korrigálni, javítani, tökéletesíteni lehet a felületet. Amely lépés nagyon megéri, főként azon esetekben, amelyben a környezet villámgyorsasággal szipkázhatja el a versenytársak hasonló, ám jóval „ergonomikusabb, felhasználóbarátabb” felületeire az érdeklődőket.

Steve Krug  2. webergonómiai törvénye szerint: „Nem számít, hogy hányat kell kattintanom, ha egyetlen klikkelés sem igényel fejtörést.”  (Steve Krug: Ne törd a fejem)

Elektronikus tanulási környezetek ergonómiája

Speciális terület ezen belül az elektronikus tananyagok ergonómiája.

Az elektronikus tanulási környezettel szembeni elvárások ugyancsak a használhatóság, hatékonyság, hatásos környezet és persze abszolút akadálymentesség..

A használhatóság, hatékonyság tehát itt is alapkövetelmény, amelyben a tanulási folyamatnak való megfelelés, a tanulási folyamat és információáramlás, instrukciók, visszajelzések, egyszerűség, átláthatóság fontos szerepet játszik. Betartandó szabály többek között: információk csoportosítása, túlzás nélküli kiemelések, szöveg minimalizálása, vizuális elemek optimális mértékű használata stb. Ez azt is jelenti, hogy néha a „kevesebb több”, tehát a zsúfolt tartalmak itt sem eredményesek, illetve az egyes linkek, adatok a már előzőleg megszokott módon kerüljenek közlésre és ne folyton új és újabb módon. Vagyis, ha már kék színnel vagy piros szövegbuborékkal szokták meg, abban ne legyen változtatás. Ez amiatt is fontos, hogy a hatékonyságból veszítünk, amennyiben a design folyton változik, hiszen a felhasználónak a felület folyamatos újratanulását kell elvégeznie.

Az is fontos, hogy a felületen ne helyezzünk el más tartalmakat, csak a tanulással, tananyaggal összefüggőket, hiszen akkor a figyelem megtörik.

Mivel az elektronikus tanulási környezetekben a tanári visszajelzés nem egyértelmű, legtöbbször nem azonnalos fontos, hogy legyen visszajelzés a tevékenységről, legyen lehetőség az önellenőrzésre esetleges interakciók formájában.

És természetesen elengedhetetlen, a „Design for All”, a speciális igényű felhasználók számára kialakított megoldások is. A tökéletes hatékonyság elérésében rengeteg, gyakorlati tanács áll már rendelkezésre pl. navigációs eszközök, 3D-s reprezentációk, halszem perspektívák, amelyek a felkínált tartalomban is segítenek az eligazodásban; fontos a következetes képernyőfelosztás, zsúfoltság elkerülése, szöveg olvashatósága (kontrasztokra ügyelni kell); hang zavaró is lehet.

Most nézzük a témát konkrétan a meghatározott feladat szempontjából:

1.         Melyek az elektronikus tanulási környezetet jellemző legfontosabb használhatósági/ergonómiai tulajdonságok?

Az elektronikus tanulási környezetek ergonómiailag több szempontból kerülhetnek vizsgálat alá,

I. munkakörnyezet fizikai-fiziológiai kialakítása: talán ez a legelső és legalapvetőbb, annak elérésében, hogy teljes elmélyültséggel tudjunk dolgozni, tanulni, mert mindehhez nyugodt, kényelmes, fizikailag is komfortos körülmények kellenek, amelybe természetesen beletartoznak az egyén antropometriai meghatározottságai alapján kialakított munkaállomás is: az adott egyén számára  megfelelő magasságú, állítható, dönthető szék, lábtartó, monitor, annak mérete, dőlésszöge, távolsága, fényereje, klaviatúra formája, helye, a kéztartást befolyásoló elhelyezése  stb. Tehát itt az emberi anatómia, amtropometria, fiziológiai és biomechanikai jellemzőinek fizikai tevékenységhez való viszonya áll a középpontban – munkapozíció, ismétlődő mozgások, munkához kapcsolódó izom- és csontrendszeri rendellenességek, biztonság és egészségesség. Itt fontos megemlíteni, hogy a munkakörnyezet tervezésénél el kell különíteni az anatómiai jelleget, amelyben a felhasználók egységesek, az antropometriától, hiszen minden ember más kar-, láb-, sbt. méretekkel rendelkezik.

Ide tartozik a klíma, zaj, rezgés, színek lehető legoptimálisabb beállítása. Fontosak a fiziológiai szempontoknál pl. az elfogadható fizikai terhelés is. Hiszen amennyiben külső, zavaró körülmények folytán a figyelem, a koncentráció megtörik, lehetetlenné válik, a tanulási folyamat is sérül, megszakad.

II. munkakörnyezet kognitív szempontú kialakítása: Ugyancsak elsődleges a tananyag és felhasználó közötti kognitív megfelelés, a felhasználói felületek legoptimálisabb megtervezése is. Ennek figyelemmel kell lennie az emberi információfeldolgozás és a döntéshozás képességére, amelynek alapvetően meg kell jelennie a felhasználói felületek tervezésénél, egészen pl. a redundancia, vagyis a szükséges és tényleges információmennyiség arányáig . Tehát a mentális folyamatok memória, észlelés, motorikus válaszok hogyan hatnak az interakciókra és a rendszer más összetevőire pl. emberi megbízhatóság, mentális munkaterhelés, stressz.

Összefoglalva: legyen átlátható, hatékony a tanulásra kialakított, felhasznált felület

a tanuló legyen motivált a tevékenységben (és ennek javítására a tevékenység közben is legyen mód)

legyen megfelelően szervezve a tanulási folyamat, a tartalom, illetve az irányítás megfelelően legyen alakítva.

2.         Kell-e különbséget tennünk e tulajdonságok fontosságát illetően aszerint, hogy milyen elektronikus tanulási környezetre értelmezzük ezeket a tulajdonságokat? (kontakt/online eszközökkel támogatott kontakt/blended learning/távoktatás)

 Nézzük legelőször mit is jelentenek a különböző oktatási formák:

1.                  kontakt: tanuló és oktató egy időben, egy térben van jelen

2.                  online ezközökkel támogatott kontakt: az oktatási folyamat szereplői még mindig egy időben és egy térben vannak, de már pl. fejlesztő számítógépes programokat alkalmazva

3.                  blended learning: a kontakt oktatás mellett folyik egy online tanulási folyamat, tevékenység is

4.                  távoktatás: virtuális, online környezetben megvalósuló tanulási, oktatási forma

Úgy gondolom abszolút megfelelés van a különböző tanulási környezetek szempontjából abban, hogy az emberi tulajdonságok, amelyben a képességek mellett meg kell jelenjenek a korlátok is, figyelembe vételével tervezett munkakörnyezet mindegyik esetében jobb teljesítményt, hatékonyabb tanulást, munkavégzést, magasabb nívót eredményez.

Azonban a tanulási környezetek, illetőleg a személy által abban használt, alkalmazott terek, online eszközök, módszerek ergonomikus kialakításában nem igazán lehet fontossági sorrendeket felállítani, itt minden mindennel összefügg. Ebből a szempontból nem lehetséges, nem szabad hierarchiát felállítani a fizikai, és kognitív ergonómiai szempontok között. Tehát arra gondolok, hogy a kontakt oktatási formánál egyértelmű a környezet ergonómiájának óriási befolyásoló szerepe, ám ott is alapvető az oktatásra szánt tananyag ergonómiájának, a tanár  fellépésének és az esetlegesen alkalmazott elektronikus eszközök pl. interaktív tábla által közvetített tartalmak ergonómiájának tökéletesítése. Egy online eszközökkel támogatott kontakt, vagy egy blended learning tanulás esetén is fontos, hogy az osztálytermekben viszonylag nyugodt körülmények, fényviszonyok, kényelmesebb ülést, írást, számítógéphasználatot szolgáló körülmények legyenek, de éppen ilyen nagy fontosságú az is, hogy a használt online programok, az ott megjelenő interakciók ugyanúgy figyelembe vegyék a „human factors” által meghatározott szempontokat.

A távoktatás esetében annyival könnyebb dolgunk van, hogy a fizikai környezet kialakításában maga a közreműködő tanuló az illetékes, és ő maga tudja legoptimálisabban berendezni saját munkakörnyezetét, (amennyiben persze otthonából csatlakozik) ezzel a lehető legideálisabb körülményeket biztosítva saját magának.

Ám az előbb említett circulus vitiosus, tehát hogy minden mindenre hat és viszont, itt is érvényes. Amennyiben az optimális, otthoni, antropometriai szempontoknak maradéktalanul megfelelően kialakított munkakörnyezetben tanuló személy gyermeke hisztijével zajt és feszültséget teremt, lehet ott a világ legszisztematikusabban összeállított online tananyagát bevetni, bizonyos, hogy nem lesz igazán hatékony. Ugyanígy, amennyiben egy nehezen érthető, logikátlan, kusza felülettel megszerkesztett, a szoftverekben félrevezető piktogramokat alkalmazó tananyaggal kerül szembe a felhasználó, bármilyen kényelmesen, ergonomikusan kialakított tanulási körülményeket teremtett is magának, a folyamat nem lesz hatékony, sőt a használhatóság is megkérdőjelezhető.