Motiváció-aktivizálás-megerősítés

“Az olyan helyekre vezető utakat, ahová érdemes eljutni, nem lehet lerövidíteni.” (Helen Keller)

Az előadás legelső gondolata volt, hogy „az információtudományban és pl. a konnektivizmusban óriási változások mennek végbe egy év alatt…” –de a gyerekek,felnőttek ugyanolyanok maradtak, a rájuk való hatás, befolyásolás (természetesen csak pozitív, előrevivő értelemben) pedagógiai, pszichológiai, didaktikai elemei ugyanazok.

Már a kezdetek kezdetén is –úgy az alsó első felében- tudtam, hogy vannak jó tanárok és vannak rossz tanárok, és ez nem azt jelentette, hogy rossz emberek lettek volna, csak amit tudtak, azt nem tudták hatékony, befogadható, inspiráló módon átadni…Márpedig szerintem minden oktatási folyamatnak, formának, akár látom a tanárt és, a szemébe nézhetek, akár csak a hangját hallom vagy utasításait  olvasom,  ez kell, hogy a célja legyen: a tanuló végül is, mindegy milyen eszközt alkalmazunk, tanulja meg a tananyagot. Természetesen a legfontosabb tényezője e folyamatnak ismételten a tanár személye, személyisége, módszerei, fellépése (és itt persze a konnektivizmus tengerében azt jelenti, hogy néha behajózik egy-egy feladat, utasítás, intelem, korrekció, inspiráció, kiigazítás elejéig a kikötőbe, ahol a tanulók élnek).

E folyamatnak alapelemeként kell értékelni a motivációt. A motiváción belül ismeretes annak hármas felosztása , amelyben a drive az, ami a tevékenységért, tevékenykedtetésért alapvetően felel: ez tulajdonképpen pszichológiai értelemben a „szükséglet, a tevékenységszükséglet jelentése”. Ebben az értelemben hajtóerőt jelent, amely előre viszi, mintegy hátulról tessékeli, űzi az embert egy feladat elvégzésében. Mint egy jó feleség, aki folyton suttogja férje fülébe, hogy „apukám, fűnyírás…”.  Szóval nem mutatja meg, hogy hogyan is hajtsa végre, csak erőt, energiát, késztetést ad a feladathoz. Pontosan ezt a „suttogást” valósítja meg a konnektivizmusban a facilitátor is. Itt pedig még egyértelműbb a Báthori féle didaktikai hármas egység, amelyben a motiváció, aktivizálás, megerősítés egységként kell, hogy megjelenjék.

Szóval úgy kell „suttogni a fülekbe”, hogy az izgalmas, mozgalmas, érdekes legyen. Már elhangzott, hogy a távoktatásban résztvevők motivációs szintjét sokszor túlértékelik. Tehát náluk is fontos a megfelelő motiváció, amelyben nagyon hatékony elem a feladatokkal való manipuláció, az eltérő módszerek alkalmazása. Fontos, hogy változatos legyen a végzendő tevékenységek köre. Nagyon tetszett a  „motiváció gomb” az emberen ötlete, amit  fel tudunk tekerni…lehet, hogy a következő fejlesztések közé érdemes lenne felvenni.

Maga az oktatási tartalom az, amivel még lehet motiválni. Ezt sokszor félreértelmezik, és úgy gondolják, hogy akkor csak azt szabad tanítani, ami a tanulót érdekli, inspirálja.  Nem, az oktatási tartalmat mindenképpen meg kell tartani, hiszen ennek elsajátítása a cél. De olyan oktatási tartalom köré kell építeni az oktatást, ami a tanulót érdekli. Ebből nem hagyhatjuk ki a kevésbé izgalmas részeket sem. Viszont ezt izgalmas tevékenységekkel fűszerezve kell tálalni. Tévképzet, hogy az egyénnek folyamatosan van motivációja, ez nem igaz. Ennek a fenntartását a tevékenység és a tartalom változtatásával lehet elősegíteni. Az egyén motivációja változó és mindent meg kell tenni, hogy ezt emeljük.

Ha a tartalom érdekli, akkor nagyobb elánnal kezd bele az egyén a tanulásba. A motiváció célja is, hogy elérje a résztvevő, tanuló aktivitását. ez puszta felszólításra nem fog működni, akkor sem, ha a tanár konkrétan „fenyegetésekkel” él. Leghatékonyabb beavatkozási lehetőség az aktivitás felkeltésére a tanulásszervezési formaváltás pl. áttérés a gyakorlati forma alkalmazására.

A távoktatási környezetben az elv ugyanaz, de a módszer teljesen más. Egy jó rendszer pl. üzenetet küld a tanulónak, hogy a többiek már mindent megcsináltak, de ő még semmit, ám ez nem megoldás. Ez nem aktivizálja a tanulót.  Elhangzott, hogy egy oktatási folyamat az egyén életvezetésére csak részben lehet hatással, mert lehetnek olyan életszituációk, amiket nem lehet befolyásolni pl. elszakadt a kábele,  depressziós stb. Ám mindenképpen  meg kell próbálni aktivizálni, a szó nemes értelmében presszionálni stb.

Az aktivitás, a tanuló pszichés részvétele a folyamatban, amelyben nem csak a figyelem a fontos, hanem, hogy az adott tartalommal manipulál valamit, létrehoz valami újat. Ebben elengedhetetlen az „irányított,,, de önálló és önszabályozó tanulás.

Megerősítés, az alapdidaktikai hármas harmadik, de egyenértékű eleme. Tehát elengedhetetlen feltétele a folyamatnak. Ez távoktatási környezetben viszonylag nehéz, hiszen olyan tanulási múlttal rendelkezik a tanuló, ahol a pedagógus ennek a forrása. Mivel azonban itt a tanár „nincs is” ez igazán nagy probléma. A rögzült elvárástól nehéz elszakadni. az egyén tanulástörténete ezért feltétlenül meghatározó. Ezért kiemelkedően fontos a pedagógusi visszajelzés is, hiszen ezt szokták meg, nem azért, mert egyedül ez az üdvözítő.

A konnektivista tanulásban azonban belép más elem is a megerősítés kapcsán: itt a többi résztvevőtől is jöhet megerősítés, vagy a külső szemlélőktől esetleg.  A külső személyektől érkező megerősítés sokkal inspirálóbb lehet, bár ezt nagyon nehéz integrálni. A megerősítés itt is verbális, de nonverbális formában is megvalósulhat. Ám távoktatási környezetben a nem verbális visszajelzés köre nagyon meghatározott. Mindkét módon kell ezt biztosítani. Ha ez nem megy még mindig visszatérhetünk a jól bevált, hagyományos írásbeli visszajelzéshez. Távoktatási környezetben nagyban nehezíti a feladatot, hogy nincsen  metakommunikáció, nonverbális kommunikáció. Éppen emiatt erősíteni kell a verbális visszacsatolást biztosító csatornákat. Ám blended learnigben azért van személyes találkozás is. Az ismételten elsődleges fontosságú, hogy rövid időn belül történjen meg a visszacsatolás a facilitátortól, tanártól, hiszen a távoktatásban hiányzó metakommunikációs visszajelzés óriási hiányosság.

Erre vannak jól alkalmazható eszközök, technikák pl. grafikon, hogy hol jár a folyamatban?

Kérdésként merült fel, hogy lehet-e a pozitív visszacsatolás a folyamatban való maradás indoka? És itt kifejezetten a konnektivizmus volt a vizsgálódási pont. Egyértelműen igen! Sőt, megkockáztatnám, hogy a folyamatos negatív kritika, nem megfelelő hangnem, lekicsinylő visszajelzések degradálják a folyamat hatékonyságát, minőségét és a résztvevők aktivitására mindenképpen negatívan hatnak vissza. Nem azt mondom, hogy tapsikolni kell minden megnyilvánulásra, akár butuska, akár okoska…de mindenképpen pozitív kicsengése kell legyen a visszajelzéseknek ahhoz, hogy a tanuló megőrizze motivációs-aktivizációs  hajlandóságát. Hiszen gondoljunk csak bele, mennyire félelmetes is az a helyzet, amiben mi is vagyunk, pont, mint a kismalac, aki egyedül építette a szalmakunyhót és várta a farkast, vajon le tudja-e rombolni, és megeszi-e…a konnektivista tanuló is egyedül van a kis házában, dolgozik  és igyekszik, aztán a külvilágból nem is egy, hanem az összes „farkas” rá feni a fogát.

 Távoktatási környezetben a feladatoknak, amellyel motiválni, aktivizálni tudunk más didaktikai szerepe is van, konkrétan  a gyakorlás, az ismeretek alkalmazása.

Ebben a didaktikai funkciók a következők: kiegészíti az ismereteket, kiterjesztik a jártasságokat, készségeket, megszilárdítják az ismereteket, jártasságokat, elmélyítik az ismereteket, fejlesztik a problémamegoldó készséget, illetőleg lehetőséget biztosítanak az ellenőrzésre, önellenőrzésre, értékelésre.

Fontos megjegyzés volt, bár nem eléggé kapott kiemelést, az a megjegyzés, hogy „az egyénnek vannak érzései ebben a környezetben is. Nem jó, ha valaki kiáll és osztja az észt, az egész folyamatot veszélyezteti. Az is illúzió, hogy mindenki mindenkit dicsér”…Mindkét viselkedés téves és káros a folyamat, a folyamatban résztvevők szempontjából.

Ezen a héten külön feladatot is kaptunk, amely az alábbiak szerint szólt:

E heti csoportfeladatunkat Vicze Tímivel, Sörös Barbarával és Vargyas Bálinttal készítettük el közösen.

A feladat:

Képzeljék el, hogy egy cég vezetősége lehetőséget ad arra, hogy oktatási menedzserként bemutassák egy távoktatási kurzus és agy konnektivista kurzus közötti különbséget, mert a cég döntéshelyzetben van, hogy a belső képzésében melyiket válassza. (Valamelyiket biztosan fogja) A két képzési formában az összehasonlítást az oktatási folyamatban jellemző motiválás, aktivizálás és megerősítés hármas egysége, illetve a folyamatra jellemző tevékenységelemek, feladatrendszerek alapján, ezek bemutatásával kell elvégezni. Ne feledjék, hogy a közösen szerkesztett prezentációval legfeljebb 15-20 percük lesz a bemutatóra és a megbeszélésre, vagyis rövid, de érdemi összehasonlítást bemutató prezentációt érdemes szerkeszteni.

Mindkét tanulási formánál egyaránt alkalmazhatóak új és kreatív eszközök, alkalmazások, amelyek megkönnyítik a hallgatók munka melletti tanulását.

Ajánlatos kiemelni, hogy a szabad időbeosztás miatt mindenképpen pozitív, hogy ezeket az oktatási formákat vették számításba. Jó dolog, hogy a tanulásra nem szükséges nagyobb összegeket fordítani, hiszen mindegyik esetben az otthoni internetes és számítógépes lehetőségre épít az oktatás. (előnyként hozható fel, hogy nem kell tananyagok nyomtatására időt és pénzt fordítani, valamint tantermek bérléséért sem kell fizetni.)

Távoktatás	Előnyök	Hátrányok
Motiválás	előre ismertetett tevékenységek elvégzése megadott határidőre; tanulásszervezési módszerek változatossága;	nem túl változatos tevékenységek, közösségi húzóerő hiánya
Aktivizálás	a rendszer folyamatosan naplózza a tevékenységet; konkrét mérhető kimenet	menet közben nem lehet tevékenységet váltani a determinált környezet miatt, kisebb leterheltség
Megerősítés	modulok közötti folyamatos visszacsatolás, konkrét mérhető kimenet	rögzült elvárások, tanulástörténet miatt, a külső megerősítéshez szokottság és ez itt hiányzik
Tevékenységelemek	önirányító tanulás szükséges, egyéni tanulás	közösségi élmény hiánya
Feladatrendszerek	előre beépített feladatok; gyakorlati ismeretek alkalmazása, előre adott keretrendszerben tanulnak a dolgozók	variálhatóság hiánya

Konnektivizmus	Előnyök	Hátrányok
Motiváció	változatos eszközhasználat és tevékenység, különböző alkalmazások, közös tudás építése	berögzült tanulási szokások levetkőzésének nehézsége, eredménye nem látható rögtön, magas a lemorzsolódás veszélye
Aktivizálás	a csoport húzóereje, erősíti a csapatszellemet - hálózatosodás	tartalommegosztásban való járatlanság attól való idegenkedés, IKT ismeret nem megfelelő minősége, időben nagy leterheltség (A képzés munkaidőben vagy azon túl végezendő?)
Megerősítés	a csoport állandó visszajelzést ad a munkánkról, külső személytől kapott inspiráló megjegyzés	domináns csoporttagok negatív visszajelzései elbizonytalaníthatnak
Tevékenységelemek	hálózati munka, nem kell külön eszközrendszerre költeni, mert a web2-es alkalmazások adottak és ingyenesen elérhetők	áttekinthetetlen információtömeg, állandó lemaradástól való félelem
Feladatrendszerek	gyakorlati tudás önálló alkalmazása	előzetes eligazítás hiányában a gyakorlati alkalmazás bizonytalansága

Melyből a következő prezentáció kézült: